12/08/2026
Ha nyár, akkor friss lecsó, ami remekül passzolt legutóbb a pinsa romana élményhez ❤️
Egy szombati napon délután koncertre indultunk, délelőtt pedig még kenyereket szerettem volna sütni, így előre eldöntöttük, hogy pinsa lesz az ebédünk.
- Azért szeretem a pinsát, mert eleve úgy készül, hogy elő kell sütni a tésztát. Emiatt adott a lehetőség arra, hogy félkész állapotban hűtőbe tegyük vagy lefagyasszuk és később süssük készre. -
Azt még nem tudtam akkor, hogy milyen feltét fog rákerülni, de egy burratat betáraztam a hűtőbe a biztonság kedvéért. Aztán kedvet kaptam a friss lecsóra így nem is volt kérdés, valahogy a lecsó és a pinsa frigyre fog lépni 🙂
Szóval elérkezett a szombat és a kenyér sütések közben nekiláttam egy nem túl nagy adag lecsónak. 4 féle hagyma (újhagyma, lila hagyma, vörös hagyma, fokhagyma) került bele, 2 féle paprika (zöld kaliforniai, piros kápia) és 2 féle paradicsom (húsosabb édesebb és levesebb savasabb). A fokhagyma kivételével a hagymákat megfuttattam olíva olajon és kicsit karamelizáltam. Ezután hozzátettem a paprikát, paradicsomot és fokhagymát és egy kevés borssal pirítani, majd párolni kezdtem. Biztosan van, aki azt gondolja, hogy a fokhagymát a hagymával együtt kellett volna hozzáadnom és megpirítanom, de jelen esetben az a helyzet, hogy a lecsó nem alapként került a pinsara, hanem feltétként és a készresütés alatt 3-5 percet tölt még 250-300 fokon. Emiatt a fokhagymát nem pirítottam meg, hogy a sütőben sülhessen készre, mert imádom a sült fokhagyma ízét. A zöldségeket sem főztem puhára pont emiatt, hiszen azt szerettem volna, ha a sütőből kivéve éri majd el a ressen épphogy túl lévő állagot. A só is csak azután került bele a lecsóba, hogy elkészült, hogy ne “fonnyadjon” meg ideje korán.
Elkészült tehát a friss, ízekkel teli lecsó, kiolvasztottam 2 korábban elősütött pinsa lapot és elkezdtem összeállítani az ebédünket.
A pinsára olíva olaj került alapnak, erre egy kevés érlelt reszelt mozzarella sajt. Erre halmoztam rá a friss lecsót és füstölt parasztkolbász karikákat tettem rá és a kimaradt kevés mozzarellát is rászórtam. A sütő ment egész délelőtt, betettem egy pizza követ és mentek is be a pinsák sülni 250 fokra. 4-5 perc után meg is sültek. Rátépkedtem a burrata sajtot és megszórtam frissen szedett apró levelű görög bazsalikommal és kerültek rá nagyobb genovai bazsalikom levelek is. A legvégén meglocsoltam egy adag extraszűz olíva olajjal, daraboltam és már ehettük is a finom ebédünk.
Mivel vezettünk még később a fröccs nem jöhetett szóba, így egy pohár házi meggyszörp csúszott hozzá hideg szódával 🙂
Mostanában láttam boltok polcain, hogy lehet készen kapni pinsa tésztát, szóval viszonylag könnyen kipróbálhatod te is. Sütni sem túl nagy ördöngősség egyszer majd ezt is megmutatom 🙂
Tudtad, hogy a Pinsa Romana egy eredet védett, védjegy oltalom alatt álló termék? És azt, hogy eredete nem a régmúltban keresendő, hanem a 2000-es évek elején született?
