Folqa Collection

05/09/2026

Amikor régi népviseleteket nézegetünk, könnyű azt gondolni, hogy a gyönyörű ékszerek a gazdagság jelei voltak. Pedig nem feltétlenül kellett gazdagnak lenni ahhoz, hogy egy lány vagy asszony szép ékszert hordhasson.💍

Az egyik legkedveltebb dísz a gyöngysor volt. A 19–20. században a gyári üveggyöngyök széles körben voltak elterjedtek, a gyöngyszemeket pedig akár vásárokban és búcsúkban, súlyra mérve is meg lehetett vásárolni. Aztán otthon következhetett a fűzés. Mindenki a település divatja szerint állította össze a nyakékét. 🪡

A magyar paraszti viseletben egyszerre több gyöngysor is a nyakba került, különösen a gazdagon díszített, sokszoknyás öltözet eknél. A fiatalok körében sokfelé a piros gyöngy volt kedvelt, de aztán a fehér, ezüstös vagy később a kék és zöld színek is megjelentek. 💎

Aki pedig tehetősebb volt, megengedhette magának az ezüstből készült ékszereket is. Például nyakláncokat, fülbevalókat, gyűrűket vagy különféle ruhadíszeket. Az arany viszont már igazi fényűzésnek számított, és elég sokáig csak a módos családok számára volt elérhető.🪙

30/08/2026

Ha azt mondjuk népművészet, talán elsőként egy hímzett terítő, egy cifra ködmön vagy egy gyönyörű népviselet jut eszünkbe. Pedig egy-egy régi motívum ennél sokkal több lehet.☝️

Mint ezek a kézzel készült fa kockák is, melyek ötletesen ötvözik a régit az újjal.😊

Mindezt úgy, hogy felismerhető marad bennük valami abból a világból, ahol születtek, közben pedig már a mi korunk történetét mesélik. 😊

Mi a Folqánál pontosan ezért szeretjük annyira a népművészetet.
Mert minél többet nézzük, annál inkább azt látjuk, hogy nem egy lezárt múlt, hanem egy hatalmas, izgalmas formakincs, amivel még rengeteg mindent lehet kezdeni.🧵

És valljuk be, egy szép magyar motívum nem feltétlenül csak egy szoknyán vagy ingen mutat jól. 😉❤️

Ti mit gondoltok? 😊

Kép forrása: Varga Art

28/08/2026

Ha ma bemegyünk egy üzletbe, és megtetszik egy ruha, valószínűleg nem sokat gondolkodunk azon, hogyan készült.
Régen azonban egészen más történet volt.
Egy parasztasszony ruhatára sokszor a saját otthonában született. A nők dolgozták fel a kendert és a lent, szőttek, majd az elkészült vászonból megvarrták a család ruhadarabjainak egy részét. Ing, pendely, egyszerűbb szoknya, kötény, rengeteg minden készült otthon, sokszor kézzel, aprólékos munkával. 🧵

De nem minden került a varróládába.
Amikor bonyolultabb szabásra, különlegesebb ruhadarabra volt szükség, jöhetett a szabó vagy a varróasszony. Egyes vidékeken például a divatosabb szoknyákat már szakember készítette, miközben az egyszerűbb vászonszoknyákat továbbra is otthon varrták. 🪡

És voltak olyan darabok is, amelyekhez már igazán mesterségbeli tudás kellett. A szűrök, ködmönök és más bőrből vagy posztóból készült ruhadarabok elkészítése például a szűcsök és szűrszabók munkája volt. ✂️

27/08/2026

Liszt Ferenc
140 éve hunyt el a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja , a 19. század egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője és zongoraművésze, akinek neve és zenéje Magyarország határain messze túl is a mai napig élő kulturális örökség.

Virtuóz előadó, újító zeneszerző és igazi világpolgár volt, aki mindeközben büszkén vállalta magyar kötődését. Művészete generációkra volt hatással, életműve pedig máig meghatározó része az egyetemes zenekultúrának.
A Folqa számára fontos, hogy a magyar kultúra meghatározó alakjait és történeteit kortárs formában is továbbvigyük.

Ezzel a különleges Folqa karakterrel tisztelgünk Liszt Ferenc előtt, és fejet hajtunk művészi nagysága és páratlan öröksége előtt.”
Egy apró figura, amely mögött egy hatalmas életmű áll.🎹

20/08/2026

Hagyományok, történetek, ízek, motívumok és tárgyak, amelyek generációról generációra öröklődnek, és valahogy még ma is összekötnek bennünket.😊🍞

Boldog augusztus 20-át kívánunk mindenkinek!😊

19/08/2026

17/08/2026

A népviseletnél hajlamosak vagyunk csak a ruhára figyelni, pedig a haj is szorosan része volt annak, hogyan jelent meg egy nő a közösségben.🪮

A hajviselet sok helyen összefüggött azzal, hogy egy lány hány éves volt, hajadon-e vagy már férjes asszony. A fiatal lányok haját gyakran fonatokba rendezték, ünnepeken szalagokkal, pántlikákkal is díszítették. 🎀

A hajviseletnek ráadásul nagyon praktikus oldala is volt. A hosszú hajat munka közben össze kellett fogni, a fonatokat pedig rendezetté és kezelhetővé tenni. Nem kellett hozzá hajvasaló vagy hajlakk, csak egy ügyes kéz, egy fésű és egy kis odafigyelés.😊

Talán a kalotaszegi népviseletben vették a legkomolyabban a haj, a szalagok és a párta kérdését. A nagylányok haját jellemzően egy fonatba rendezték, amelynek végére gyakran piros szalag került. A hajviselet és a fejrevaló alapján a kislány, a nagylány és a férjes asszony is megkülönböztethető volt.👰

Még érdekesebb a gyöngyös párta története. A konfirmációtól a férjhez menetelig a nagylányok ünnepeken és templomba menet pártát viseltek, amelynek hátul hosszú, szalagokkal díszített része is volt. A Hagyományok Háza forrása szerint Kalotaszegen a pártát a lány tisztaságának, erkölcsének jelképeként is értelmezték. Olyannyira komolyan vették ezt a jelképet, hogy bizonyos erkölcsi vétség gyanúja esetén a közösség a lányt eltilthatta a párta viselésétől. ☝️

Kép forrása: Pinterest

14/08/2026

Ha népviseletre gondolunk, gyakran egy tökéletesen elrendezett, gyönyörűen hímzett ruhát képzelünk magunk elé. Minden szoknya a helyén, minden szalag gondosan megkötve, egyetlen gyűrődés sincs sehol.❤️

Pedig a valóságban ezek a ruhák is használati tárgyak voltak. Dolgoztak bennük, táncoltak, ünnepeltek, gyerekeket neveltek, így bizony koptak, néha elszakadtak.
De amit ma talán egy „hibás” ruhadarabnak neveznénk, azt régen nem feltétlenül dobták félre.👗
Ha egy szoknya vagy kötény anyaga kiszakadt, megfoltozták, újravarrták, a meggyengült részeket megerősítették. A kopott szegélyt új szegéllyel pótolták, a túlhasznált részeket pedig átszabták. 🪡
Ha egy ruhadarab már nem volt megfelelő, az anyaga új életet kapott. Egy régi darabból készülhetett másik ruhadarab, vagy akár kisebb használati tárgy is.☝️
A hímzést sem feltétlenül hagyták veszni. Ha egy díszített rész megsérült, ahol lehetett, kijavították vagy újraöltötték, máshol pedig az ép részeket mentették meg és használták fel újra.🧵
És közben a javítás sem mindig maradt láthatatlan. Egy-egy folt, új szegély vagy más színű cérna ma már talán feltűnne nekünk, akkor azonban egyszerűen annak a jele volt, hogy a ruhadarab továbbra is szolgálja a családot.🧶
Vagyis ezek a viseletek nem a hibátlanságtól voltak értékesek, hanem attól, hogy élet volt bennük.❤️ Egy ruha nem egyszeri divatdarab volt, hanem valami, amit megbecsültek, óvtak, javítottak és továbbadtak a jövő generációinak.😊

06/08/2026

Sokan a fejkendőt ma már csak a népviselet részeként ismerik, pedig egykor a mindennapok egyik legpraktikusabb ruhadarabja volt.☀️

A nyári munkák során védte a fejet a tűző naptól, felfogta a port, és segített elviselhetőbbé tenni a hosszú órákat a földeken vagy a kertben. Egy egyszerű kendő sokkal többet jelentett, egy divatos kiegészítőnél.😊
Számos magyar tájegységen már a színe, anyaga vagy megkötésének módja is árulkodó volt. Más kendőt viselt egy fiatal lány, egy friss menyecske vagy egy idősebb asszony. Az ünnepi alkalmakra előkerültek a finom selyem- vagy kasmírkendők, hétköznapokon pedig a strapabíró pamut- és vászonkendőket hordták.🧶
A megkötésnek is több módja létezett. Volt, ahol az áll alatt csomózták össze, máshol a tarkón kötötték meg, és akadtak olyan vidékek is, ahol a kendő formája vagy hajtása olyan jellegzetes volt, hogy messziről fel lehetett ismerni, melyik faluból érkezett az asszony.🏚️
A virágos, rózsás vagy apró indás kendők különösen kedveltek voltak, de minden tájegységnek megvoltak a maga kedvenc színei és motívumai. Akár kalotaszegiről, akár sárköziről vagy matyóról beszélünk mind egészen más hangulatot árasztott.
Egyetlen kendőben egyszerre volt jelen a hagyomány, a praktikum és a női elegancia.❤️

02/08/2026

Mindenki nagyon nehezen viseli ezt az elképesztő hőséget.🥵
Nehéz a pihenés, nehéz a munka, sokszor még enni is nehéz.

Minap pedig elmerengtem azon, hogy vajon nagyanyáink, hogyan vészelték át az ilyen forró napokat?🤔

Valószínűleg már napkeltekor talpon voltak, és mire a nap igazán erőre kapott, a legtöbb munkával végeztek is.
A legnagyobb hőségben nem erőltették a fizikai munkát. Kiültek a diófa árnyékába, elővették a kézimunkát, a fűszerpaprikát, vagy a kukoricát, és közben figyelték a kertet. Néha felálltak, hogy megcsodálják a virágokat, de azt is csak akkor, amikor a nap már alacsonyabban járt. Megsimogatták a házhoz tévedő kóbor cicát, vagy ránéztek a baromfiudvarra.

Néha úgy érzem, hogy nagyanyáink nemcsak a hímzéshez értettek, hanem ahhoz is, hogyan kell jól megélni, nyugodtan viselni a szélsőséges helyzeteket.☀️

Ti mit gondoltok? Vannak szép emlékeitek a régi nyarakról? 😊