Erre a kérdésre mindenki másként válaszolna, más tájakat, embereket, tárgyakat, épületeket választana példának. Egy dologban azonban bizonyos vagyok, a szépség valamiféle harmónia, amelyre az ember - de maga a természet is - törekszik, amikor valamit létrehoz. A régi korokban, amikor az emberiség már képes volt a létfenntartás nehézségei fölé emelkedni, az uralkodó réteg igénye csodálatos épített
környezetet teremtett maga köré, és kultúrát , azon belül pedig aprólékos, türelmes munkával létrehozott tárgyi kultúrát hozott létre. A különleges minőségű, esztétikus, hihetetlenül precíz módon előállított tárgyak birtoklása a kiváltságos réteg privilégiuma volt egészen addig, míg a dolgos polgárság jogot nem formált arra, hogy maga is részesüljön a szép és kényelmes környezet élvezetéből. Az ipari forradalom nyomán létrejövő tömegtermelés pedig egészen széles körben tette elérhetővé a jómódúak míves tárgyainak utánzatait, ugyan kevésbé finom anyagokból, kevésbé igényes, futószalagon előállított kivitelezésben, de a szép formák által keltett örömöt ugyanúgy megadva tulajdonosának. A legtöbb ilyen tárgyat ma is szépnek tartjuk, mert felleljük benne az évezredek alatt kiérlelt formákat, mintákat, arányokat. Ezért úgy gondolom, szép, öreg, kopott tárgyakat kapni és ajándékozni egyaránt lehet öröm. Tárgyakat, amelyek már előttünk is örömet szereztek másoknak, amelyek sorsok részesei lehettek és ha beszélni tudnának, sok-sok család életéről mesélhetnének nekünk. Bár itt-ott kopottasak lehetnek, néhol kicsit sérültek is, de megláthatjuk bennük hajdanvolt csillogó szépségüket, bájukat, elképzelhetjük korábbi tulajdonosaikat, titkokat képzelhetünk mögéjük. Legtöbbjük már nem köszön vissza a boltokban, mert az idő és a történelem vihara társaik nagy részét nem kímélte. Ezért hiszem azt, ajándékozásukkal ma is örömet lehet szerezni valakinek, aki kedves nekünk... Ezért hoztuk létre kis boltunkat, ezért válogatunk vásárlóink számára remélhetőleg érdekes régi tárgyakat.
