Antikvétel.hu

19/05/2018

Festmény és műtárgy becsüs 30 éves szakmai gyakorlattal vásárolna kvalitásos műtárgyakat bútorokat vitrin tárgyakat bizsu borostyán fali ora és minden ami régi telefonszám kérem hívjon bizalomal 06204990000

18/05/2018

18/05/2018

Vétel műtárgy zsolnay festmény tonett

16/07/2017

Ziffer Sándor- kiemelkedö magas áron vásárolok nagybányai festök müveit hibàs állapotba is 06-20-49-90000

Életrajz
Az Ipari Rajziskolában 1894-ban, valamint a Magyar Iparművészeti Iskolában 1895-1900 között szerzett alapokat a müncheni akadémián, valamint Hollósy magániskolájában gazdagította. 1906-ban barátjával, Czóbel Bélával Párizsban járt, ahonnan Nagybányára utazott. Münchenbe visszatérve festőiskolát nyitott, ám ez a világháború kitörése miatt rövid életű volt. 1918-ig főként Berlinben élt, majd Nagybányán telepedett le, ahol a szabadiskola tanára lett.
Ştefan BORGHIDA, Alexandru Ziffer, Bucureşti, Meridiane, 1968.
BORGHIDA István, Ziffer Sándor, Bukarest, Kriterion, 1980.

09/06/2016

Ziffer Sándor- kiemelkedö magas áron vásárolok nagybányai festök müveit hibàs állapotba is 06-20-49-90000

Életrajz
Az Ipari Rajziskolában 1894-ban, valamint a Magyar Iparművészeti Iskolában 1895-1900 között szerzett alapokat a müncheni akadémián, valamint Hollósy magániskolájában gazdagította. 1906-ban barátjával, Czóbel Bélával Párizsban járt, ahonnan Nagybányára utazott. Münchenbe visszatérve festőiskolát nyitott, ám ez a világháború kitörése miatt rövid életű volt. 1918-ig főként Berlinben élt, majd Nagybányán telepedett le, ahol a szabadiskola tanára lett.
Ştefan BORGHIDA, Alexandru Ziffer, Bucureşti, Meridiane, 1968.
BORGHIDA István, Ziffer Sándor, Bukarest, Kriterion, 1980.

13/08/2015

FESTMÉNYEK FARKAS ISTVÁN HAGYATÉKÁBÓL
Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum
2015. június 18 – 2015. szeptember 5.

Farkas István (1887–1944) méltán sorolható a korabeli európai festészet élvonalában. Farkas István a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. 1912-ben a párizsi Académie de la Palette-en tanult. Az 1920-as évek elején főként portrékat, csoportképeket festett. 1925-től művészetében a modern francia festészetet követte, az École de Paris képviselője lett. A párizsi korszakának művei miatt a francia modernizmus festőjének tartották. 1932-ben, apja halála után hazaköltözött és átvette a Singer és Wolfner cég vezetését. Az 1930 és 1934 közötti korszakában festette a szokatlan hangvételű, furcsa, démoni kompozícióit a magányosságáról az emberi kiszolgáltatottságáról. A harmadik korszak 1932-ben kezdődött apja halálával, miután haza kellett költöznie és átvennie a Singer és Wolfner cég vezetését. A festésmódja mérsékelt lett. Végül művészetének utolsó korszakában szürreális víziókat alkozott, ám ez a festészeti periódus ideje előtt lezárult. Farkas István 1944 júniusában halt meg, Auschwitzban.
A Fővárosi Képtár kiállításán a művész grafikusi oldalával ismerkedhetnek meg a látogatók. Tizenhárom éves korától folyamatosan rajzolt, akvarelleket készített, vázlatokat és különféle műfajú és témájú grafikákat készített, melyek ritkábban szerepelnek kiállításokon, mint festészeti alkotásai. Az egész grafikai életművet bemutató tárlat rendkívül összetett képet alkot Farkas István grafikai munkásságáról.

A kiállítás kurátora: Simon Magdolna

Bővebb információ: www.fovarosikeptar.hu

Kondor Attila érdeklődése a filozófia és a képzőművészet sajátos határterületén mozog. Itt kiállított festményei, grafikái és a háromcsatornás festményfilm egyetlen installációnak tekinthetők. A művek ugyanis – nagyon következetesen – egy alkotói folyamat, művészi gondolkodásmód fázisainak a kivetül…

10/08/2015

KONDOR BÉLA: Emberek és Angyalok
Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum
2015. február 10 – 2016. augusztus 31.

Kondor Béla (1931–1972), a Képzőművészeti Főiskola festő majd grafika szakán tanult. A festészet és a fényképészet mellett különböző grafikai műfajokban is alkotott. Készített fametszetet, rézkarcot, hidegtűt, litográfiát, papírmetszetet.
Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő, majd grafika szakán tanult. Mesterei Barcsay Jenő, Kmetty János, Domanovszky Endre és Koffán Károly voltak. A miskolci és a kecskeméti művésztelepeken, tanulmányúton járt Franciaországban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban. Kondor Béla a festészeti hagyományokból merítő formai, ikonográfiai motívumokat sajátos módon alkalmazva alkotta meg autonóm művészeti stílusát. Egyéni mitológiája újraértelmezte a klasszikus és keresztény szimbólumokat. A repülés, a szárnyalás, az angyalok, a különböző gépszerkezetek Kondor gyakori témája. Művészetében a sokszor groteszk, ironikus, filozofikus világkép többféle olvasatot kínál fel a befogadónak.
Kondor Béla élete, munkássága elválaszthatatlanul összefonódott Miskolccal. Bár alig egy évtizedet ölel csak fel, amikor hosszabb-rövidebb ideig itt tartózkodott, mégis szoros kötelék alakult ki közte és a város, valamint a miskolci grafikai műhelyben dolgozó művészek között az 1950-60-as években. Miskolc a világháború után a grafika fővárosává nőtte ki magát és az 1950-es években nagy fejlődésen ment keresztül. Fiatal művészek sora telepedett le a városban, vagy költözött haza, akik nagy lendülettel vetették bele magukat a helyi művészeti élet szervezésébe, újragondolásába. Kondor Béla itt töltött alkotói időszaka a mai napig összeköti őt a várossal és a Miskolci Galériával. Születésnapja alkalmából munkásságának egy újabb oldala látható a Kondor-teremben. Egyedülálló rézkarcdúcait tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek bepillantást engednek az alkotói folyamatba, Kondor művészetének, gondolatainak mélységeibe.
A kiállítás kurátora: Hajdú Ildikó
Bővebb információ: www.miskolcigaleria.hu

03/08/2015

Már csak 3 hétig tekinthető meg. Aki eddig nem látta, mindenképpen ajánlom a figyelmébe.
SORS ÉS JELKÉP. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990
Magyar Nemzeti Galéria
2015. április 24 –2015. augusztus 23.
A Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 című kiállítás az eddig rejtett vagy ismeretlen vonatkozásokat ismerteti meg a látogatókkal. A tárlat nagyon gazdag, kilenc szekcióban mintegy 430 művet mutat be melyek által végigkövethetjük Erdély magyar művészetének hét évtizedét. A realizmus hagyományától kezdve, Nagybányán keresztül, egészen az erdélyi neoavantgárd alkotásokig juthatunk el. A kiállítás nem csak művészeti stílusokban, de műfajokban is bővelkedik. Festmények, szobrok, rajzok, metszetek, plakátok és egyéb illusztrációk reprezentálják az erdélyi magyar művészet fejlődését. A Magyar Nemzeti Galéria a saját tulajdonú művei mellett hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött tárgyat mutat be a tárlaton.
A kiállítás kurátora: Szücs György
Bővebb információ: www.mng.hu

30/07/2015

Kiállítása ajánló!

PERLROTT CSABA VILMOS: Szenvedély és Ráció
életmű-kiállítás
Művészet Malom, Szentendre
2015. június 5 – 2015. szeptember 6.

Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955), a 20. századi modern magyar festészeti formanyelv egyik legjelentősebb megújítója volt. Festői pályája elején Koszta József volt a mestere, majd 1904-ben Nagybányára került, ahol Iványi Grünwald Béla tanította. 1905-ben Párizsba utazott a Julian Akadémiára, később, 1906-ban Matisse tanítványa lett. Párizsi évei alatt megismerkedett Gauguin és Cézanne festészetével is. 1907-ben a Salon d'Automne-ban a Fauve-okkal együtt állított ki. Spanyolországban El Greco, Németországban pedig az expresszionizmus volt rá nagy hatással. Perlrott a Nagybánya művészetét továbbfejlesztve a neósok egyik vezető egyénisége lett és a kecskeméti művésztelep fontos tagjává vált. 1924-től a Képzőművészek Új Társasága tagja lett. 1930 után Szentendrén alkotott, majd 1949-ben felvették a Szentendrei Festők Társaságába.
Perlrott Csaba Vilmos, művészete a nagybányai alapoktól elindulva hűen tükrözi az egykori kortárs francia és német tendenciákat. Nyílt szemléletmódjával magába zárta és átadta a 20. századi modern művészeti mozgalom legfontosabb és legmeghatározóbb törekvéseit.
A szentendrei Ferenczy Múzeum Perlrott életművének legjelentősebb műveiből válogatta össze tárlatát. A festő életének utolsó két évtizede kötődik szorosan Szentendréhez. A kiállítással kettős évfordulót ünnepelhetünk: a művész születésének 135., halálának 60. évfordulóját, mely különösen indokolttá teszi a megemlékezést.
A kiállítás kurátorai: Dr. Basics Beatrix, Dr. Boros Judit, Jurecskó László, Sümegi György
Bővebb információ: www.femuz.hu

17/06/2015

Szeretném figyelmükbe ajánlani a következő kivételes kiállítást.

A MAGÁNYOS CÉDRUS – CSONTVÁRY GÉNIUSZA

2015. július 5-én Csontváry Kosztka Tivadar (1853 – 1919) átfogó életmű-kiállítás nyílik Budapesten a Honvéd Főparancsnokság épületében.
Csontváry a magyar XX. századi képzőművészet kimagasló és kivételes alakja volt. A festői munkásságát 41 éves korában kezdő művész maga rendezte kiállításai felkeltették ugyan a kortárs művészeti élet figyelmét, de értékelés nélkül maradtak. Egyedi alkotói stílusa halála után került megbecsülésre. Az 1930-as Ernst Múzeumban megrendezett emlékkiállítása már jelentős sikert hozott.

A budai várban megrendezésre kerülő tárlaton újra egy helyszínen lesznek láthatók a Csontváry életmű nagy alkotásai, melyek eddig főképp Pécsen, Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában és magángyűjteményekben voltak fellelhetők.

A kiállításon tizenhét termen keresztül követhetjük Csontváry munkásságát. A festő művészetének befogadásához, feldolgozásához a falakon megjelenő információs szövegek, filmek és interaktív eszközök nyújtanak segítséget. A kiállításhoz kortárs művészeti alkotások is kapcsolódnak: Mátrai Erik fényfolyosója és a Mai cédrusok címet viselő kortárs kamaratárlat, melyen hét alkotó – Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Csaba, Szűcs Attila – munkáit láthatjuk.
A Várgondnokság Nonprofit kft. által rendezett kiállítás kurátora Gulyás Gábor. A kiállítás megtekinthető 2015. december 31-ig.

További információ: www.csontvary-kiallitas.hu

31/03/2015

Bemutatkozás:
Nevem R -János, műgyűjtő és kereskedő vagyok. 30 éve töretlenül ennek a páratlanul szép és tartalmas ügynek élek. Szakmámnak és kedvtelésemnek köszönhetően több ezer gyönyörű festmény fordult meg a kezemben.
Az eltelt időszak alatt ma már biztosan állíthatom, hogy a magyar festészet a XIX végén és a XX század elején páratlan képzőművészeket és festményeket adott a világnak.
Kedvenceim közé tartoznak a nagybányai művésztelep alapítói, akiket ma „vadaknak”, neósoknak vagy nyolcaknak nevezünk. Természetesen az ő szellemi és képzőművészeti tudásuk nemzedékeken át öröklődött és forrta ki magát. Ennek köszönhetően több nemzedékre való festőművésznek adott táptalajt pályája kibontakozásához.
Ezeknek a képzőművészeknek az alkotásai ma nemzeti és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatóak. Értékük évről évre egyre jobban felértékelődik.
Írásaimmal szeretnék önöknek kedvet és tanácsot adni, hogyan vásároljanak, kitől és mit vegyenek, majd ezeket a megvásárolt egyedi csodákat, hogyan lesznek képesek megőrizni gyermekeiknek és unokáiknak. Ha elszeretne adni règisèget kèrem hivjon vagy irjon bizalomma tel 06-20-49-90000 vag email [email protected]