31/08/2026
🍃 Holnap szeptember.
Indul az iskola, az óvoda, kezdődik egy új nevelési év. Új napirendek, új feladatok, rohanósabb hétköznapok várnak ránk.
És miközben próbálunk visszarázódni a mindennapokba, van valami, amit szeretnék magunkkal vinni ebből a nyárból.
A kertet.💚🌿
Nemcsak azt a helyet, ahol együtt ültettünk, locsoltunk, gyomláltunk vagy szüreteltünk Kamillával. Hanem mindazt, amit közben észrevétlenül tanított.
Mert a kert a gyerekek nyelvén beszél.
Megmutatja, hogy a gondoskodásnak eredménye van.
Hogy a türelem gyümölcsöt terem.
Hogy nem minden történik azonnal.
Hogy a természetet nem irányítani kell, hanem együttműködni vele.
A kertben a felelősség, a kíváncsiság, az elfogadás és a kapcsolódás nem elmélet. Megfogható, látható és átélhető tapasztalat.
Hiszem, hogy ezekre az értékekre ma talán még nagyobb szükségük van a gyerekeinknek, mint valaha.
Ezért szeretném, ha a szeptemberrel érkező sűrűbb napokban is maradna idő arra, hogy megálljunk egy pillanatra a kertben. Hogy észrevegyük az új virágot, leszedjünk egy paradicsomot, meglocsoljunk egy szomjas növényt vagy egyszerűen csak jelen legyünk.
Mert a kert nemcsak növényeket nevel.
Hanem bennünket is formál.
És talán az egyik legszebb örökség, amit a gyerekeinknek adhatunk, az a természet tisztelete, a gondoskodás öröme és az a tudás, hogy az igazán fontos dolgokhoz idő, figyelem és szeretet kell. ❤️
