30/01/2026
Hol kezdődik a kertészkedés, a folyamat, a szezon? Min is múlik a termésem, a család étele, egészsége?
Amolyan tyúk vagy tojás kérdéskör ez is.
Főleg, ha a vetéshez hasznàlt magot is magunk fogjuk az előző év terméséből.
Akkor már a tavalyi vetésnèl és a mag minőségén, meg az egész éves növekedésén, termésérlelésen is múlik az idei termés minősége.
(Másik párhuzam a tyúkoshoz képest, amit Kodàly Zoltán is mondott, hogy a gyermek zenei nevelése 9 hónappal a születése előtt, vagy még inkább az édesanyja születése előtt 9 hónappal kezdődik.)
Szóval volt az egyszer valahol 2009 környékén, mikor elkezdtük a birtokunk akkori, kezdő darabkáját (~4-5000 m2) gondozni, hogy vettünk nagydobosi fajtájú sütőtök magot gazdaboltban, meg egy gyógyszers dobozkában kaptunk Péter nagymamája által visszafogott magokat, hogy vessünk sütőtököt is. Ebből indultunk ki. Aztán fogtunk magot minden évben a termésből.
Már az is egy jó alap, ha az ember vásàrol egy tököt, ami szép volt, finom volt és elveti a magját, de ha kicsit komolyabbra akarja fordîtani valaki a dolgot, több dologra is figyelhet, mint egy bizonytalan eredetű termés magjaiból indulni.
Félreértés ne essék, mi is vetünk fajtanév nélküli, ismeretlen eredetű, kapott magokat! Sőt, a sokak által démonizàlt F1-es jelölésűek közül is van olyan, amivel szeretek eljátszani, milyen lesz F2-ben, vagyis a következő nemzedékben, a következő szezonban. Merthogy ez a jelölés nem jelent se GMO-t, se nemzőképtelen/termést nem hozó fajtát, se semmi ördögtől valót. Szimplán annyit jelent, hogy több fajta közös gyermeke, ami visel sok jó tulajdonságot, mert két különböző ágról visz tovább (pl. nagy termést, vagy kevés magvat, vagy ellenàlló, vagy többtemréshullámot hozó, vagy vékonyabb héjú, vagy tovább tárolható…) jellemzőket. Ám az “unokák és dédunokák”, az F2, F3… stb. már bizonytalanabb, hogy mit fog továbbvinni.
De visszatérve a lényegre!
Mikor érdemes magot fogni? Ha találtunk a teréseink közt olyat, ami tetszik, ami finom, ami ellenállt a megpróbàltatásoknak a szezonban, biológiailag érett magokat hozott, beilleszthető a család étkezésébe, másodsorban jól néz ki, feldolgozható, eltárolható… Ez az első rosta, hogy a természet próbákát kiállta!
Vagyis mikor ott sorakoznak a tökök, kiválasztjuk a nekünk legszimptikusabbak kinézetre, méretre. Ez a második szűrés. Kerek, egyenletes, formás, szép színű, elég nagy darabokat kijelölök magfogásra és félreteszem az eladó sorba kerülőktől.
Mikor épp sült/főtt/bármilyen tök kerül az asztalunkra, ebből fogunk. Felvágjuk és a magokat kiszedjük. Itt már szelektálok kicsit megint, mert az elvágott magok a belèvel együtt, mennek a tyúkok elé. Majd később a héjak is, de azt rendszeresen a macskák is kieszegetik, mikor kiteszem a konyhai hulladékot a ház elé, hogy kifelé menet a tyúkoknak felvigye, aki először arra jár. Imádják a sült tököt a macskáink is! (A másik ilyen kedvencük, amit kiszednek a vödörből, az a levesben főtt paszternák, amit mi kiteszünk, mert fás. Érdekes ízlésük van! Más zöldséget nem vadàsznak ki onnét.)
Aztán a magokat kiveszem a belső rostok közül ès kiterítve megszáradnak. Ezt a kályhánk tetején, ahol nincs forróság, csak szárító meleg, vagy a kamra egyenletes, száraz levegőjén szoktuk legtöbbször. (Aszalóba is lehető legalacsonyabb hőmérsékleten, ha olyannak ítéljük meg a környezetet.)
A magok leszáradnak, majd az utolsó emebrri szelekció történik meg; a vékony maghéjat lemorzsolom a magokról, hogy véletlenül se maradjon rajta nedvességet megkötő és könnyen penészedő terméshús és közben a léha (vékony, lapos, könnyű vagyis terméketlen) magokat és a furcsa, görbe, formátlan darabokat is kiválogatom. Ezek is mennek a tyúkoknak továbbhasznosításra. Nehogy prosztata gondjaik legyenek a kakasoknak! 😅
Ezután a tiszta és válogatott magok jól záródó műanyag dobozba vagy befőttes üvegekbe kerülnek pár hónapra, míg az újabb szezonba kivetésre kerülhetnek a talajmenti fagyok után.
Már mondhatnánk, hogy ez is sok szűrés a jó génállomány, fajtaazonosság, a biztos termés érdekében, de az kimaradt még a írásomból, hogy lehet egy termésből is visszavetni, de a tudományos biztonsághoz legalább 6-12 termésből gyűjtsünk magot és az azonos fajba tartozó, de más fajtájú növényektől 250 méter izolációs távolságot tartsunk a kertben! (Vagy irànyított porzással, más izolációs technikával is kell élni). (Heistinger-Hock: Magtermesztők kézikönyve, 2021) Esetünkben a cucurbita maxima fajok tudnak gondot okozni, ha közel ültetjük őket, netálántán a szomszédokét is figyelni kell! Utána már csak azt tartsuk szem előtt, hogy a magok is élőlények és károsodhatnak fénytől, magas vagy nagyon ingadozó hőmérséklettől, nedvesség esetén a penészedéstől, rágcsálóktól vagy molyokt, más kártevőktől, így jó, ha tartjuk a klasszik kamra körülményeket, vagyis a sötét, száraz, hűvös helyet.
Jön a tavasz, elmúltak a fagyos éjszakák, akkor ezek az üvegben pihenő magok.
És ekkor jön az utolsó szűrő a mag életében, az új szezon, a növekedés, az időjárás, a mikroklíma lehetőségei és ha szükséges, a kertész beavatkozása a termésérlelés sikeréig.
És mi is történik, ha ezt évekig tesszük? Esetünkben az utóbbi 16 évben vetünk, magot fogunk, ugyanabba a mikroklímába visszavetjük, majd újra és újra szelektáljuk a sikeres és kívánatos termésket? Egyre jobban pont ide, a mohácsi Szőlőhegy délkeleti lejtőjére alkalmazkodott, finom sütőtököket kapunk!
Érdekes kérdés, hogy vajon mennyi idő után mondjatjuk ki, hogy ez bizony tájfajta?
Szerinted mennyi idő kell ehhez?
Milyen régi a legtöbbször visszafogott magod?
De aki még nem fogott magot, az se ijedjen meg, csak szedjen ki pàr magot egy finom termésből és vesse el! Az az övé lesz! 😉
Találkozzunk az V. Mohácsi Magbörzén, fenruàr 21-én! (Esemèny a hozzászólások közt)
