20/10/2026
Tűzoltó voltam – történetek, amelyek velem maradtak #6
Reagáló 5/1 – Egy fiatal tűzoltónak adott bizalom
Vannak olyan emlékek is a tűzoltói múltamból, amelyekhez nem kapcsolódik káreset. Mégis fontosak számomra, mert hozzátartoznak ahhoz az úthoz, amelyen elindultam.
1996 szeptemberében végeztem el az alapfokú tűzoltóképzést. Szinte pontosan egy évvel később, 1997. szeptember 5-én, még 21 éves korom előtt kaptam meghatalmazást a Magyar Speciális Mentők Egyesületétől. Ekkor már a veszprémi polgári szolgálatomat teljesítettem.
Pavelcze László elnök, mentési vezető arra hatalmazott meg, hogy Pest megyében, Pilisvörösváron és vonzáskörzetében az egyesület készenléti mentőegységének égisze alatt, annak felügyeletével speciális mentési feladatokat végezhessek. A meghatalmazás a riasztás esetén szükséges egyeztetést és a további segítségkérés lehetőségét is rögzítette.
Fiatal tűzoltóként nagyon sokat jelentett, hogy ilyen bizalmat kaptam. Egyre közelebb éreztem magam ahhoz a világhoz, amelyben szerettem volna megtalálni a helyemet: a tűzoltósághoz és a műszaki mentéshez.
Az igazolványomat ma is őrzöm. Rajta a fényképem, a nevem, a „Műszaki mentő tűzoltó” megnevezés, a 0000009-es sorszám és a hívónevem: Reagáló 5/1.
Ennyi év után is jó érzés kézbe venni. Eszembe jut róla az a fiatalember, aki tele volt tervekkel, tanulni akart, és örült minden lehetőségnek, amely közelebb vitte a választott hivatásához.
Ehhez az emlékhez az is hozzátartozik, hogy az egyesület kötelékében végül nem vettem részt mentésben, mert nem kaptam riasztást. Bevetési történetet ezért nem tudok mellé tenni. A kapott lehetőségre és bizalomra azonban ma is nagyon büszke vagyok.
A gyermekeimnek ezt is szeretném megőrizni. Hogy egyszer lássák, milyen lépéseken keresztül jutottam el a hivatásos tűzoltói szolgálatig, és mennyit jelentettek nekem ezek a korai lehetőségek.
Köszönöm Pavelcze Lászlónak az akkori bizalmat.
Reagáló 5/1 – egy régi hívónév, amely ma is kedves emlék számomra.
Pártl Károly / KARI
Folytatás következik.
